Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.

Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.

Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.

Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.

Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.

Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.

A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.

A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.