Látnivaló

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.

A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.

Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.

Divatmúzeum Balatonfüreden. A Katti Zoób Fashion & Museum kiállításai antik és kortárs tárgyakon keresztül mutatják be a divat mögött rejlő mesterségek teremtő erejét, művészethez való hozzájárulását. Célja, hogy segítse annak a kulturális örökségnek a megértését, amelyeknek a divat az egyik értékes tanúja. A kiállított tárgyak nem a divat luxuscikkei, hanem inkább a szinonimái a kreatív útnak, amely során egy-egy alkotó, a mestersége által rendelkezésére álló eszközökkel szól hozzá a világhoz. Egy finoman megmunkált ruha is lehet olyan kifejező, mint egy szobor vagy festmény, kulturális nyilatkozat, amely találékonyan mondja el, hogy kik vagyunk. Arra keresi a választ, hogyan maradhat fenn a hagyományos kézművesség a modern világban.

Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.

Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.

Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.

A Kecske-hegyi kilátó mintegy 15 méter magas, betonalapokon nyugvó favázas építmény a Szárhalmi-erdőben. 10 méter magas járószintjéről a kőhidai medencére, a Dudlesz erdő és a Bécsi domb vonulatára, a Virág-völgyre és az Aranyhegyre is ellátni.

A Kecske-hegy Budapest II. kerületében található, a Hármashatár-hegy belső rögvonulatának része az Újlaki-hegy és a Látó-hegy között, legmagasabb pontja 384 méter. Oldalában vezet a Glück Frigyesről elnevezett sétaút.