Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Kisfaludy-kilátó a Badacsony hegy 437 m-es magassági pontjánál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. A hegy legmagasabb pontján lévő korábbi kilátó funkcióját már nem tudta ellátni ezért is volt szükség az új kilátó megépítésére.
A Balaton keleti medencéjének egyik legszebb és legtermészetesebb kilátóhelye az akarattyai magasparton, a Kisfaludy sétányon lévő kilátópontból, mely kerékpárral is jól megközelíthető.
A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.
Ismert kortárs mesterek és ígéretes fiatalok festményei, grafikái kisméretben, valamint stúdió üvegek nagy választékban.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1860-as évek közepén zajló, II. katonai felmérés térképén is megjelenik. A tájház egykoron a belterület határán állt, a halasi és a soltvadkerti út találkozásánál, körülötte tucatnyi száraz- és szélmalom látta el kenyérnek valóval a mezőváros népét.
A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása mellett időszaki kiállítások rendezésével, helytörténeti kiadványok megjelentetésével vetélkedők támogatásával segíti a lakóhelyhez kötödést. A gyűjtemény szakmai munkájának keretében segítséget nyújt a helytörténeti kutatóknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak, szakdolgozatuk elkészítéséhez. Széles kapcsolatai vannak más kerületi helytörténeti gyűjteményekkel, galériákkal.
A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása mellett időszaki kiállítások rendezésével, helytörténeti kiadványok megjelentetésével vetélkedők támogatásával segíti a lakóhelyhez kötödést. A gyűjtemény szakmai munkájának keretében segítséget nyújt a helytörténeti kutatóknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak, szakdolgozatuk elkészítéséhez. Széles kapcsolatai vannak más kerületi helytörténeti gyűjteményekkel, galériákkal.
A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása mellett időszaki kiállítások rendezésével, helytörténeti kiadványok megjelentetésével vetélkedők támogatásával segíti a lakóhelyhez kötödést. A gyűjtemény szakmai munkájának keretében segítséget nyújt a helytörténeti kutatóknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak, szakdolgozatuk elkészítéséhez. Széles kapcsolatai vannak más kerületi helytörténeti gyűjteményekkel, galériákkal.
