Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A Tájház és Vendégházat családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
