Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Tájház és Vendégházat családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán, a Duna Dráva Nemzetei Park területén járunk. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről, az ártéri gyepgazdálkodásról, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
