Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A könyvtár országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár, a múzeum feladata pedig az, hogy országosan gyűjtse és bemutassa a magyar pedagógia- és iskolatörténet tárgyi és szellemi emlékeit.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országút Galéria Budapest III. kerületében, a Selyemgombolyító épületében található, amely Óbuda egyik meghatározó ipartörténeti műemléke. Az elegáns parkban palotaként magasodó főépület szépen példázza a városrész múltját.
A Fejér megye és Székesfehérvár néprajzát bemutató kiállításon a hagyományos paraszti kultúrában használatos tárgyak útját követhetjük nyomon megalkotásuktól az árucserén át használatba kerülésükig.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A gyűjtemény, a híres karcagi orvos-gyógyszerész, Kátai Gábor munkásságát mutatja be, ízelítőt adva a régi patikák hangulatából. Eredeti berendezési tárgyak és orvosi eszközök láthatók itt. Csoportok előzetes bejelentkezés alapján látogathatják.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Óvári Messzelátó Balatonalmádi jelképe, közkedvelt hely. A kilátó Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén épült. A Városház térről indul a 6 km-es Vörös homokkő tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A sétaút a vasútállomás közeléből indul, és a kilátót is érinti. A kilátóhoz a kék háromszög turistajelzést kell követni.
Az Óvári Messzelátó Balatonalmádi jelképe, közkedvelt hely. A kilátó Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén épült. A Városház térről indul a 6 km-es Vörös homokkő tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A sétaút a vasútállomás közeléből indul, és a kilátót is érinti. A kilátóhoz a kék háromszög turistajelzést kell követni.
Az Óvári Messzelátó Balatonalmádi jelképe, közkedvelt hely. A kilátó Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén épült. A Városház térről indul a 6 km-es Vörös homokkő tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A sétaút a vasútállomás közeléből indul, és a kilátót is érinti. A kilátóhoz a kék háromszög turistajelzést kell követni.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
