Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
Szeretettel várja vendégeit a Puszta Monostori Birkás Állatfarm. A meglátogatására érdemes 3-5 órát szánni.
A közeli települések lakóinak igénye szerint kialakított és fenntartott, a kulturált erdei szabadidős tevékenységek végzésére szolgáló létesítmény. A parkerdő kiváló lehetőséget nyújt kikapcsolódásra, erdei főzésekre és az alföldi erdő megismerésére.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
