Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.