Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.
Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.

Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.

Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájból kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. Napjainkban a vár remek programokkal, a várbirtok kiállításokkal, középkori lovagi tornákkal, lakomákkal, múzeumokkal és egyedülálló hangulattal várja a Sümegre látogatókat!
Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájból kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. Napjainkban a vár remek programokkal, a várbirtok kiállításokkal, középkori lovagi tornákkal, lakomákkal, múzeumokkal és egyedülálló hangulattal várja a Sümegre látogatókat!

Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájból kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. Napjainkban a vár remek programokkal, a várbirtok kiállításokkal, középkori lovagi tornákkal, lakomákkal, múzeumokkal és egyedülálló hangulattal várja a Sümegre látogatókat!
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.