Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.
Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.
Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.
A Cserhát hegyei megbújó Buják látnivalókban igen gazdag település. A kilátó a település egyik különlegessége, Nógrád megye, és talán az ország egyik legszebb kilátója a Sasbérci-kilátó.
A Hortobágyi Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület Látogatóközpontja biciklis és gyalogos tanösvénnyel, kiállítással, ragadozómadarakkal.
1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.
1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.
1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.
A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.
A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.
Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
