Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.
A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.
A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.
Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.
Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.
Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.
A város központjában található Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásakor Bábolna Város Önkormányzatát az a meggyőződés vezette, hogy az immár városi rangot kivívó település lakói egy olyan közösségi teret használhassanak, amely egyrészt bemutatja a település történetét és az egykori használati tárgyakat, másrészt a településen alkotó, vagy a városhoz kötődő művészek alkotásait is a nagyérdemű elé tárja. Ennek szellemében az épület helyiségeiben kapnak helyet a minden év nyarán megrendezett Bábolnai Művésztábor alkotói által készített festmények is. Itt látható Mátray Magdolna csipkekészítő népi iparművész, Bábolna díszpolgára által készített műremekek gyűjteménye, amelyet a művész 2012-ben bekövetkezett halála után férje és gyermekei ajándékoztak Bábolna városának.
A város központjában található Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásakor Bábolna Város Önkormányzatát az a meggyőződés vezette, hogy az immár városi rangot kivívó település lakói egy olyan közösségi teret használhassanak, amely egyrészt bemutatja a település történetét és az egykori használati tárgyakat, másrészt a településen alkotó, vagy a városhoz kötődő művészek alkotásait is a nagyérdemű elé tárja. Ennek szellemében az épület helyiségeiben kapnak helyet a minden év nyarán megrendezett Bábolnai Művésztábor alkotói által készített festmények is. Itt látható Mátray Magdolna csipkekészítő népi iparművész, Bábolna díszpolgára által készített műremekek gyűjteménye, amelyet a művész 2012-ben bekövetkezett halála után férje és gyermekei ajándékoztak Bábolna városának.
A város központjában található Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásakor Bábolna Város Önkormányzatát az a meggyőződés vezette, hogy az immár városi rangot kivívó település lakói egy olyan közösségi teret használhassanak, amely egyrészt bemutatja a település történetét és az egykori használati tárgyakat, másrészt a településen alkotó, vagy a városhoz kötődő művészek alkotásait is a nagyérdemű elé tárja. Ennek szellemében az épület helyiségeiben kapnak helyet a minden év nyarán megrendezett Bábolnai Művésztábor alkotói által készített festmények is. Itt látható Mátray Magdolna csipkekészítő népi iparművész, Bábolna díszpolgára által készített műremekek gyűjteménye, amelyet a művész 2012-ben bekövetkezett halála után férje és gyermekei ajándékoztak Bábolna városának.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
Szerszámok, fotók, dokumentumok, bádogos munkák a régi időkből. Szabó Tamás magángyűjteményében egykori kaposvári mesterek szerszámai, munkái láthatók. Megismerhető a bádogosszakma sokoldalúsága. A kiállított munkák őrzik a mesterek ötletességét, művészi kézügyességét is.
Az Alföld kis `ékszerdoboza`, a Baghy-Szinyei Merse kúria, egyedülálló műemlék borospincéjével. A Kúria zenei és kulturális rendezvényeknek biztosíthat igényes, természet közeli és újszerű helyszínt A Szinyei Merse műemlék pince is látogatható előzetes egyeztetés alapján.
A település és a térség büszkeségének számító műemlék szélmalom és a kúria épület megújult, az épületek régi fényükben pompázva várják a látogatókat. Kialakításra kerül egy tanösvény is, amely a kúria épületet és a szélmalmot köti össze.
Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.
Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.
Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.
A Malomvölgyi-tó fölé magasodó domb tetején áll a kő alapra épített Bagolyvár-kilátó, melyet 1980-ban építettek. Innen nagyon szép körpanoráma nyílik Pécs irányába, és Malomvölgyi-tó környékére.
