Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Boldogkőújfalui jégkori kőtenger.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
Ajkán a Fő út mellett elnyújtózó Városliget közepén fekszik a Csónakázó- vagy Városligeti-tó. A park igazi komplex élményt nyújt az év 365 napjának bármelyikére, a tavon nyaranta csónakázni is lehet.
Döröske Községi Önkormányzat 200 darabos mérleggyűjteménye az 1700-as évektől kezdődően napjainkig tartalmaz mindenféle méretben készült konyhai, patikai, postai mérlegeket. A gyűjtemény megtekintése előzetes megbeszélés alapján lehetséges.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.
