Látnivaló

Az egykori neves görög borkereskedő dinasztia nevét őrző Constantin-házban berendezett múzeum Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékét, az uradalmi, kincstári, állami pincészetek történetét mutatja be.

A különleges bormúzeumban a régi pince egyik ágában került kialakításra, mely büszkeségévé válna valamennyi helytörténeti gyűjteménynek. A bormúzeumban található, több mint 1000 tárgyból álló szőlőművelési és borkészítési eszközök gyűjteménye bepillantást nyújt az elmúlt századok életébe. A múzeum látogatási ideje nem szállodavendég részére délelőtt 11 és 12 óra között lehetséges.

A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.

A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a nemzeti park igazgatóság rackanyája legel. A 5 km hosszú, kényelmesen bejárható tanösvény indulópontja a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A területen a Duna Dráva Nemzeti Park rackanyája legel.

Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület élővilágát. A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul.

A kastély történelmi fényét az adja, hogy itt született II. Rákóczi Ferenc. Számos forrás támasztja alá, hogy a tatárjárás után Borsi községben vár épült, ugyanakkor az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna házassága révén került. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés fellelhető forrás árulkodik. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg itt, és tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg.

A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.

Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.