Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése