Látnivaló

A Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, a Kis-Balaton Látogatóközponttól induló szakvezetett kirándulásokon közelíthető meg a Fekete István-emlékhely és a Matula-kunyhó.

A Míves Tojás Múzeum díszített tojásokat bemutató, egész évben nyitvatartó állandó kiállítás. A gazdag gyűjtemény többezernyi népművészeti és iparművészeti díszített tojáscsoda, különösen a hagyományos hímes tojások tárháza. Ezek társaságában sokféle módszerrel díszített egyedi alkotásokat, és különleges iparművészeti kompozíciókat is találunk, amelyekből 2000 darab látható a vitrinekben. A fióktárlókban őrzött anyagból,valamint új beszerzésekből 3-4 évente jelentősen mintegy 1/3-ában felfrissül az állomány.

A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.

Az Országház Látogatóközpontban látvány- és kiállítóterek, kávézó és ajándékbolt várják Önt. Az infrastruktúra önmagában azonban nem elegendő. Bízunk abban, hogy a vendégszeretet és a segítőkészség hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók élményekben gazdagon távozzanak az Országházból és örömmel térjen vissza ismerőseivel, barátaival.

Az Országgyűlési Múzeum országos szakmúzeum, amely gyűjti, megőrzi és a nyilvánosság elé tárja a magyar parlamentarizmus kialakulásának és fejlődésének a tárgyi, valamint dokumentációs emlékeit.

A festői szépségű Veszprém megyei faluban, Bakonybél Tájházában Takács János pápai magángyűjtő anyagából nyílt nosztalgia kiállítás. A tájház kiállítóhellyé átalakított torkospajtája sajátos környezetet ad az 1960-80-as évek jellegzetes tárgyainak, játékainak, a korabeli életmód eszközeinek. A mára már sokezressé bővült gyűjteményben a játék számos műfajával találkozhatunk, lemez autókkal, társasjátékokkal, fajátékokkal, hadijátékokkal, könyvekkel, triciklikkel és pedálos autókkal. A játékok mellett egyéb hétköznapi használati tárgyak idézik fel a közelmúlt mindennapjait. A látogató vagy emlékezik, vagy meglepődik és csodálkozik a múltnak ezeken a szeletkéin. De az biztos, hogy ez a kiállítás legalább négy generációt nem hagy hidegen.

A Tisza-tavi tájegység váltakozó vízfelületei és ártéri erdői, hangulatos alaphangot biztosítanak ahhoz, hogy el tudjunk képzelni egy őskori mocsarakban gazdag tájat, olyat, mint ahol a dinoszauruszok is élhettek. Az ártéri erdőben létesített dinoszaurusz kiállítás ezt a hangulatot ragadja meg. A fák és bokrok között megbúvó dínók melletti tisztáson szabadtéri játékok teszik teljessé az élményt, a játék, tanulás, és kaland hármas élményét.

Budapest egyik jelképe a Duna-parti panorámát meghatározó, jellegzetes kupolájáról messziről felismerhető Budavári Palota. A palota legmagasabb pontjáról, a Magyar Nemzeti Galéria kupolájából gyönyörű panoráma nyílik a városra. A kupola az állandó kiállításokra szóló belépőjeggyel, az időjárás függvényében nyitvatartási időben tekinthető meg.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot 1919-ben alapította az optikusból cégtulajdonossá lett világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc, aki végrendeletében mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteményét keleti művészeti múzeum alapítása céljából az államra hagyta.

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.