Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
Doroszlói Szentkút Segítő Szűz Mária Egyházmegyei Kegyhely. Délvidék központi búcsújáróhelye. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsújáró helye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen jönnek ide.
Kortárs magyar képző- és iparművészeknek rendez kiállításokat, de évente egy-két alkalommal lehetőséget ad külföldi művészeknek is a bemutatkozásra.
A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A falu közepén, négy utca találkozásánál áll a műemlék kastély, amely 1860 táján Jobaházi Dőry Miklós tulajdonába került. Az utcára néző homlokzat közepén az ő kőbe faragott címerük látható.
A Drágakő kulturális oázis. Az otthonos kis térben sokféle kincsre bukkanhatunk. Találunk itt dizájn ruhát, kiegészítőt, bort, könyvet vagy épp lakásdekort. Gyakran tartanak gardrób vásárokat, könyvklubot és egyéb közösségi eseményeket. A Drágakő melletti helységet is megnyitották a közönség számára, ahol Szalai Lilian képeivel indul útjára a galéria. A továbbiakban havi váltásban lesznek falon újabb anyagok. A Drágakő megközelítése a vasúthoz való közelségének köszönhetően is igen egyszerű.
A Drágakő kulturális oázis. Az otthonos kis térben sokféle kincsre bukkanhatunk. Találunk itt dizájn ruhát, kiegészítőt, bort, könyvet vagy épp lakásdekort. Gyakran tartanak gardrób vásárokat, könyvklubot és egyéb közösségi eseményeket. A Drágakő melletti helységet is megnyitották a közönség számára, ahol Szalai Lilian képeivel indul útjára a galéria. A továbbiakban havi váltásban lesznek falon újabb anyagok. A Drágakő megközelítése a vasúthoz való közelségének köszönhetően is igen egyszerű.
A Drágakő kulturális oázis. Az otthonos kis térben sokféle kincsre bukkanhatunk. Találunk itt dizájn ruhát, kiegészítőt, bort, könyvet vagy épp lakásdekort. Gyakran tartanak gardrób vásárokat, könyvklubot és egyéb közösségi eseményeket. A Drágakő melletti helységet is megnyitották a közönség számára, ahol Szalai Lilian képeivel indul útjára a galéria. A továbbiakban havi váltásban lesznek falon újabb anyagok. A Drágakő megközelítése a vasúthoz való közelségének köszönhetően is igen egyszerű.
Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.
Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.
Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.
Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.
