Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A mesepark megismerteti a látogatókat az Őrség jellemzőbb természeti értékeivel, hagyományaival, kultúrájával.
Eger város csodája a látványtár. Különleges régiségek múzeuma. Antik, műtárgy és régiségből álló gyűjtemények tematikus elrendezésben. Kreatív, látványos, élvezetes, interaktív kiállítás. Jöjjön el hozzánk egy 19. századi időutazásra!
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
A kilátó Egry József, a Balaton festője után kapta nevét. Az épület tetejéről pazar kilátás nyílik a Balatonra és a badacsonyi környékre. Megközelítése az Országos Kéktúra útvonalát követve lehetséges.
A park 2022. október 1-jén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az elmúlt idő alatt illetve napjainkban is folymatosan fejlesztünk és bővítünk, több új fajjal is gazdagodtunk a nyitás óta. Célunk az, hogy a hozzánk látogatóknak elhozhassunk egy csipetnyi Afrikát, Ausztráliát, vagy éppen Dél-Amerikát. A kifutókat úgy alakítottuk ki, hogy az maximálisan megfeleljen minden követelménynek, illetve emellett látogatóbarát is legyen. Évente több eseményt is szervezünk, ahol különböző programok várják a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A park 2022. október 1-jén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az elmúlt idő alatt illetve napjainkban is folymatosan fejlesztünk és bővítünk, több új fajjal is gazdagodtunk a nyitás óta. Célunk az, hogy a hozzánk látogatóknak elhozhassunk egy csipetnyi Afrikát, Ausztráliát, vagy éppen Dél-Amerikát. A kifutókat úgy alakítottuk ki, hogy az maximálisan megfeleljen minden követelménynek, illetve emellett látogatóbarát is legyen. Évente több eseményt is szervezünk, ahol különböző programok várják a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A park 2022. október 1-jén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az elmúlt idő alatt illetve napjainkban is folymatosan fejlesztünk és bővítünk, több új fajjal is gazdagodtunk a nyitás óta. Célunk az, hogy a hozzánk látogatóknak elhozhassunk egy csipetnyi Afrikát, Ausztráliát, vagy éppen Dél-Amerikát. A kifutókat úgy alakítottuk ki, hogy az maximálisan megfeleljen minden követelménynek, illetve emellett látogatóbarát is legyen. Évente több eseményt is szervezünk, ahol különböző programok várják a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
Európában egyedülálló egyházitégla-múzeum látható.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
