Látnivaló

A Déli-kapun belépve frissen sült rétes és pogácsa illata lengi be a tereket, s csalogatja a kaputól balra található pékműhelybe a látogatókat. Mennyei ízek, ropogós vagy éppen istenien omlós falatok kavalkádja fogadja a középkori pékségbe betérőket, miközben a szorgos kezek lisztet őrölnek, dagasztanak, nyújtanak, patkót, batyut, csigát és ki tudja még mennyi féle süteményt formáznak, melyeknek aztán egymás után tárul ki a kemence ajtaja.

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.

A tűzzománc mesterek körül kisebbek és nagyobbak is gyülekeznek, hiszen náluk akár már 2-3 éves kortól, felső korhatár nélkül találhat kreatív elfoglaltságot a vendég. Az asztalnál az ékszerek, nyakláncok, medálok, gyűrűk, képek, karkötők nem csupán megvásárolhatók, de az alkotó kedvűek maguk is elkészíthetik saját darabjaikat, miközben a mesterek beavatják őket a szakma történetébe és legfőbb fogásaiba.

Az Élménybirtok középkori faluját egy csörgedező patak keresztezi, mely az óváros felőli végén, a Madaras színpad közvetlen szomszédságában egy helyes kis tóba torkollik. A tavacska partján áll a takaros, kívülről és belülről is történelmi hangulatot idéző vízimalom, mely a birtok napközbeni gyermekfoglalkozásainak otthonául szolgál.

A Zöld Diófa Csárda az egyre népszerűsödő kézműves foglalkozásoknak köszönhetően kézműves udvarrá alakult. Minden nyitva tartási napon kinyílnak a pajta hatalmas ajtai, és várják a szorgos kezeket, az évszaknak megfelelő természetes alapanyagú díszek készítésére.

Hazánk kiemelkedő műemléke folyamatosan megújul, a sokszínűség szimbóluma. Egyedülálló látványosságokkal várja látogatóit a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf volt. A Gödöllői Királyi Kastély ma Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai célpontja.

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Az egykori grófi rezidenciában a nagyközönség előtt is megnyílt a gyulai Almásy-kastély a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épületben különleges kiállítás kapott helyet. Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék. A kiállítás középpontjában az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjainak, valamint a főúri életforma színtereinek színes, izgalmas, élményszerű bemutatása áll az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

Várja Önt és családját a vulkánok lenyűgöző világa Celldömölkön! A Kemenes Vulkán Park egy 21. századi technikát alkalmazó, interaktív kiállítás, ami játékosan fejleszti kicsiknek és nagyoknak egyaránt a geológiai, földrajzi ismereteit. A vulkáni formákon, magmás kőzeteken kívül felpróbálhatunk egy vulkanológus ruhát, elutazhatunk más bolygókra, és azok holdjaira, így megismerve a naprendszer földinél sokkal különlegesebb vulkáni folyamatait.