Látnivaló

Új interaktív bemutatóhellyel gazdagodott a Tisza-tó. Az Örvényi pákász tanösvény a 2011. év ökoturisztikai tanösvényének választott Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény útvonalához kapcsolódik. A tanösvény az ártéri erdő újabb, egyedülálló csodáit tárja látogatói elé, és hozzájárul egy már-már elfeledett mesterség újbóli megismeréséhez. A pákász tanösvényen megtudhatjuk, hogy kik voltak a pákászok. Vajon miért nevezték őket a lápok mindentudóinak? Honnan ered maga a pákász kifejezés? Hogyan lehet háló nélkül halat fogni? És sok egyéb kérdésre is választ kapunk a tanösvény bejárásával. Az Örvényi pákász tanösvény május 14-től az év minden napján várja vendégeit.

A 2000 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek. A sétaút egész évben látogatható.

Az SZTE Füvészkert 17 hektáros területen több mint 5000 növényfajnak és fajtának nyújt otthont. A trópusi és mediterrán üvegház az esőerdők, mediterrán vidékek és a sivatagok egzotikus növényvilágából kínál látnivalókat. A Dél-Alföldön egyedülálló az indiai lótuszt és számos ázsiai növényt bemutató japánkert, mely egy szigetet is magába foglal. A rózsakert, fűszer- és gyógynövénykert, rendszertani gyűjtemény, az egzotikus és hazai kultúrnövények gyűjteménye, egynyári és évelő növények ágyásai valamint az arborétum fafajai egész évben kínálnak látnivalót. A látogatóbarát kertben információs táblák, játszótér, időszakos kiállítások várják a látogatókat.

A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.

Hazánk egyik legeldugottabb, ugyanakkor egyik legértékesebb tája a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete. Az ország keleti határa mellett fekszik az Alföld peremén, a Kárpát-medence síkvidékeire egykor oly jellemző, gazdag vízi világ egyik utolsó hírmondójaként. Az itt fennmaradt erdők, mocsarak, halastavak és szikes puszták egyedülálló növény- és állatvilágnak adnak otthont. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Bihari Madárvárta a legnagyobb férőhelyű szálláshely a térségben, fekvésénél fogva jó kiindulási pont a Bihari Sárrét felfedezéséhez a határ mindkét oldalán.

A múzeumban látható Magyarország egyetlen madárvonulási kiállítása, amely interaktív játékok segítségével mutatja be a kardoskúti Fehér-tó madárvonulásban betöltött szerepét.

A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.

Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került kialakításra a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítás, széles körű programok, szolgáltatások várják az érdeklődőket. Nemzeti Parkunk ezen bemutatóhelyén állandó kiállításunkon ismerhető meg a Dél-Tiszántúl tájtörténete, természeti értékei, élővilága, a Körös-Maros Nemzeti Park munkája. Megtekinthetőek változatos időszaki kiállításaink. Hirdetett szakmai programjaink egész év során kihasználhatóak. A Csáky-kastély kertjében elterülő páratlan szépségű, a Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-ligetben évszázados fák között lehet kellemes sétát tenni, ahol a Körösvölgyi Állatparkban vendégeink testközelből ismerhetik meg a Dél- Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajokat.

Ajkán az egykori bányamentő-állomás épületében kapott helyet az Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár. Mára már több mint 1000 kőzettípus, ásvány, kristály színesíti a gyűjteményt a Föld minden részéről. Kiemelt helyen találhatók a térségben bányászott szén, bauxit és mangán kőzetek, köztük a településről elnevezett ajkait ásvány, amely egyfajta borostyán, a kréta-kor megkövesedett, nagy kéntartalmú fenyőgyantája. A kiállításon megismerhetők az ősállatvilág egyedei is, a paleozoikumtól a holocénig.

Az Emlékházban az ajkai erőmű ötvenéves történetét, tárgyi, írott és képi dokumentumait mutatják be. Az Ármin-akna területén épült föl a Bakonyi Erőmű Zrt. Jubileumi Emlékháza is 1993-ban.