Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom épületben található a Pékmúzeum valamint a Festetics Fűszerkert és Herbárium.
A ceglédi Dobmúzeumban, mely az ország múzeumai között is különlegességnek számít, számtalan különleges és értékes hangszert láthatunk, többek között dzsessz-dobokat.
A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.
A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.
A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A falu közepén, négy utca találkozásánál áll a műemlék kastély, amely 1860 táján Jobaházi Dőry Miklós tulajdonába került. Az utcára néző homlokzat közepén az ő kőbe faragott címerük látható.
A helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Dráva mente horvát viseleteiből és különféle háziszőttesekből.
