
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...

Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...

Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.
Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.

Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.

Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.
Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.

Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.

A Magyar Olajipari Múzeum filiáléjaként megnyílt - és azóta is folyamatosan gyarapodó - tárlat a hazánkban, több mint 70 éves múltra visszatekintő csővezetékes szénhidrogén-szállítás berendezéseit, eszközeit, műszereit mutatja be. Az iparág - ma már az egész országot behálózó - vezetékrendszerének fejlődése végigkísérhető az eredeti tárgyakon, maketteken, fotókon és dokumentumokon.
A Magyar Olajipari Múzeum filiáléjaként megnyílt - és azóta is folyamatosan gyarapodó - tárlat a hazánkban, több mint 70 éves múltra visszatekintő csővezetékes szénhidrogén-szállítás berendezéseit, eszközeit, műszereit mutatja be. Az iparág - ma már az egész országot behálózó - vezetékrendszerének fejlődése végigkísérhető az eredeti tárgyakon, maketteken, fotókon és dokumentumokon.

A Magyar Olajipari Múzeum filiáléjaként megnyílt - és azóta is folyamatosan gyarapodó - tárlat a hazánkban, több mint 70 éves múltra visszatekintő csővezetékes szénhidrogén-szállítás berendezéseit, eszközeit, műszereit mutatja be. Az iparág - ma már az egész országot behálózó - vezetékrendszerének fejlődése végigkísérhető az eredeti tárgyakon, maketteken, fotókon és dokumentumokon.

A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.

A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.

A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.

A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.