Lenyűgöző ház őrzi Szabó Magda emlékét. Szabó Magda születésének századik évfordulója előtt tisztelegve emlékházat és kiállítást nyitottak meg az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának épületében. Az emlékház – amelyben helyet kapott a tárlat is – tervezéssel, teljes épületfelújítással együtt három hónap alatt valósult meg. A kiállítás alapja természetesen Szabó Magda hagyatéka, de megtalálható benne egy emlékkert és egy virtuális kút is.
Lenyűgöző ház őrzi Szabó Magda emlékét. Szabó Magda születésének századik évfordulója előtt tisztelegve emlékházat és kiállítást nyitottak meg az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának épületében. Az emlékház – amelyben helyet kapott a tárlat is – tervezéssel, teljes épületfelújítással együtt három hónap alatt valósult meg. A kiállítás alapja természetesen Szabó Magda hagyatéka, de megtalálható benne egy emlékkert és egy virtuális kút is.
Lenyűgöző ház őrzi Szabó Magda emlékét. Szabó Magda születésének századik évfordulója előtt tisztelegve emlékházat és kiállítást nyitottak meg az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának épületében. Az emlékház – amelyben helyet kapott a tárlat is – tervezéssel, teljes épületfelújítással együtt három hónap alatt valósult meg. A kiállítás alapja természetesen Szabó Magda hagyatéka, de megtalálható benne egy emlékkert és egy virtuális kút is.
A magyarországi múzeumok között kultúrtörténeti érdekességű és különleges gyűjtemény a SZALMA-KINCS-TÁR Zengővárkonyban. A kiállításon látható közel 400 szalmából készült tárgy a világ 15 országából származik. A múzeum alapja egy több évtizeden át, nagy gondossággal és tudományos forrásigénnyel összegyűjtött, ápolt és kiállított tárgy együttes, melynek esztétikai, művészeti, kultúrtörténeti, anyagi, szórakoztató és kuriózum értéke a kiállítást a muzeális gyűjtemények sorába emeli.
A magyarországi múzeumok között kultúrtörténeti érdekességű és különleges gyűjtemény a SZALMA-KINCS-TÁR Zengővárkonyban. A kiállításon látható közel 400 szalmából készült tárgy a világ 15 országából származik. A múzeum alapja egy több évtizeden át, nagy gondossággal és tudományos forrásigénnyel összegyűjtött, ápolt és kiállított tárgy együttes, melynek esztétikai, művészeti, kultúrtörténeti, anyagi, szórakoztató és kuriózum értéke a kiállítást a muzeális gyűjtemények sorába emeli.
A magyarországi múzeumok között kultúrtörténeti érdekességű és különleges gyűjtemény a SZALMA-KINCS-TÁR Zengővárkonyban. A kiállításon látható közel 400 szalmából készült tárgy a világ 15 országából származik. A múzeum alapja egy több évtizeden át, nagy gondossággal és tudományos forrásigénnyel összegyűjtött, ápolt és kiállított tárgy együttes, melynek esztétikai, művészeti, kultúrtörténeti, anyagi, szórakoztató és kuriózum értéke a kiállítást a muzeális gyűjtemények sorába emeli.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.