A város legrégebbi ismert lakóházában kapott helyet a Zsolnay Múzeum. Az állandó kiállítás bemutatja az építészeti kerámia fejlődését, a gyár részvételét a múlt századforduló világkiállításain (Kacsás kút; Gránátalmafa táncoló nőalakokkal). Az emeleten a díszkerámia-gyűjtemény legszebb darabjai láthatók, megismerhetjük Zsolnay Vilmos legjelentősebb találmányait, a porcelánfajanszt és az eozin technikát, valamint a tervezőművészek munkáját.
A város legrégebbi ismert lakóházában kapott helyet a Zsolnay Múzeum. Az állandó kiállítás bemutatja az építészeti kerámia fejlődését, a gyár részvételét a múlt századforduló világkiállításain (Kacsás kút; Gránátalmafa táncoló nőalakokkal). Az emeleten a díszkerámia-gyűjtemény legszebb darabjai láthatók, megismerhetjük Zsolnay Vilmos legjelentősebb találmányait, a porcelánfajanszt és az eozin technikát, valamint a tervezőművészek munkáját.
A város legrégebbi ismert lakóházában kapott helyet a Zsolnay Múzeum. Az állandó kiállítás bemutatja az építészeti kerámia fejlődését, a gyár részvételét a múlt századforduló világkiállításain (Kacsás kút; Gránátalmafa táncoló nőalakokkal). Az emeleten a díszkerámia-gyűjtemény legszebb darabjai láthatók, megismerhetjük Zsolnay Vilmos legjelentősebb találmányait, a porcelánfajanszt és az eozin technikát, valamint a tervezőművészek munkáját.
Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
Békáspusztán, a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, Bólytól 1,5 km-re, festői környezetben helyezkedik el a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás. Bejelentkezés alapján látogatható.
A kiállítóhely otthont ad pár állandó kiállításnak, ezenkívül már évek óta heti rendszerességgel tart lószőrékszer-készítő foglalkozásokat, gyöngyfűző szakkort, illetve a csoportok előre bejelentkezéssel részt vehetnek csipkeverő foglalkozáson is.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.
