A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
Kiemelt partner
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
Kiemelt partner
A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt részeként, a Sajó és a Hernád folyók között, mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta állnak világörökségi védettség alatt.
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozóhelyet.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
Magyarország hét zöld csodája közül egy Ipolytarnócon található. Az ősvilág elevenedik meg Ipolytarnócon. 11 állatfaj közel 3000, vulkáni hamuval konzervált lábnyoma várja a látogatókat sok egyéb földtörténeti és élővilág történeti csoda mellett.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A Szársomlyó hegy keleti végén, 180 méter magasságban fekvő Szoborpark mellé, a szikla peremére épült a Kikerics panoráma sétány. A sétány célja a Szoborpark és a fokozottan védett Szársomlyó hegy értékeinek bemutatása. 50 védett növényfajból 7 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban.
A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.
A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.
A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.
