A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
Az ősi bükki mesterségek, mint a favágás, szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás. A gyűjtemény szabadon megtekinthető.
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi-, hintó- és szángyűjteménye látható a Szatmári Múzeumban Mátészalkán.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhető egészen napjainkig. A gyűjtést a Hőgyészi Székely Kör tagjai végezték Csöglei Isvánné vezetésével. Szintén az ő irányításával került kiállításra az anyag, mely 2002. szeptember 15-étől látható. A gyűjteményben látható vetett ágy, rokka, szőttesek, viseleti darabok, tulipános láda, fotók, iratok, egy eredeti bölcső is.
A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhető egészen napjainkig. A gyűjtést a Hőgyészi Székely Kör tagjai végezték Csöglei Isvánné vezetésével. Szintén az ő irányításával került kiállításra az anyag, mely 2002. szeptember 15-étől látható. A gyűjteményben látható vetett ágy, rokka, szőttesek, viseleti darabok, tulipános láda, fotók, iratok, egy eredeti bölcső is.
A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhető egészen napjainkig. A gyűjtést a Hőgyészi Székely Kör tagjai végezték Csöglei Isvánné vezetésével. Szintén az ő irányításával került kiállításra az anyag, mely 2002. szeptember 15-étől látható. A gyűjteményben látható vetett ágy, rokka, szőttesek, viseleti darabok, tulipános láda, fotók, iratok, egy eredeti bölcső is.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
Az elmúlt évtizedek alatt óriási fejlődésen ment át a múzeum. A néprajzi gyűjtemény textil-része a Dunántúl egyik legjelentősebbje, míg a régészeti gyűjtemény elérte a környező múzeumok mennyiségét és minőségét.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
