Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit mutatja be a Lillafüredi Tanösvény. Az indítótábla a Palotaszálló alatti függőkertben van.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától, a Kő-köz keleti végétől indul. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra az Oldal-völgy torkolatáig a jelzett turistaúttal együtt halad, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A környező jura kori agyagpala és radiolarit összletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé. A Bujdosó-kőtől a zöld sávval jelzett turistaúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés is igényelhető a BNPI-től.
A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától, a Kő-köz keleti végétől indul. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra az Oldal-völgy torkolatáig a jelzett turistaúttal együtt halad, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A környező jura kori agyagpala és radiolarit összletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé. A Bujdosó-kőtől a zöld sávval jelzett turistaúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés is igényelhető a BNPI-től.
A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától, a Kő-köz keleti végétől indul. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra az Oldal-völgy torkolatáig a jelzett turistaúttal együtt halad, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A környező jura kori agyagpala és radiolarit összletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé. A Bujdosó-kőtől a zöld sávval jelzett turistaúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés is igényelhető a BNPI-től.
Az Egertől északra lévő Szarvaskő település központjában lévő parkolóban található a Geológia tanösvény indítótáblája. Szarvaskő a Bükk hegység egyik legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre.
A Szálkahalmi tanösvény a Hortobágyi Nemzeti Parkban található. Az útvonal hossza 1,1 kilométer, az állomások száma 5 db, menetidő 1 óra. A tanösvény megközelíthető a 33-as főúton a 79. kilométerkőnél Hortobágynál. Szakvezetés kérhető.
Szala menti tanösvény az Őrségi Nemzeti Parkban, Szalafőn és Őriszentpéteren. Az útvonal hossza 3,8 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 1,5 óra. Igény szerint szakvezetést biztosítanak. A tanösvény csak gyalogosan járható be.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
