Országos eseménynaptár
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítóhelye és látogatóközpontja a Campona Victrix - Győzedelmes Campona, mely egy római kori erőd helyén nyílt meg azzal a nem titkolt céllal, hogy ez a régóta elhanyagolt műemlék turisztikailag újra hasznosítva legyen. A kiállítóhelyen Kőtár, egy kisebb játszótér, régészeti park és látogatóközpont is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont a Nagytétényi barokk kastély mögött, az egykori uradalmi istálló épületében került kialakításra, mely különböző kiállításoknak ad otthont.
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítóhelye és látogatóközpontja a Campona Victrix - Győzedelmes Campona, mely egy római kori erőd helyén nyílt meg azzal a nem titkolt céllal, hogy ez a régóta elhanyagolt műemlék turisztikailag újra hasznosítva legyen. A kiállítóhelyen Kőtár, egy kisebb játszótér, régészeti park és látogatóközpont is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont a Nagytétényi barokk kastély mögött, az egykori uradalmi istálló épületében került kialakításra, mely különböző kiállításoknak ad otthont.
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítóhelye és látogatóközpontja a Campona Victrix - Győzedelmes Campona, mely egy római kori erőd helyén nyílt meg azzal a nem titkolt céllal, hogy ez a régóta elhanyagolt műemlék turisztikailag újra hasznosítva legyen. A kiállítóhelyen Kőtár, egy kisebb játszótér, régészeti park és látogatóközpont is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont a Nagytétényi barokk kastély mögött, az egykori uradalmi istálló épületében került kialakításra, mely különböző kiállításoknak ad otthont.
A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.
Régészeti Látványraktárral bővül a miskolci Herman Ottó Múzeum. A látványtár célja továbbá annak a szellemi kultúrkörnek a bemutatása, amely a múlt század első felében, Miskolcon is jelen volt Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Leszih Andor és Marjalaki Kiss Lajos részvételével.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
1955 őszén egy szerencsés véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni.
1955 őszén egy szerencsés véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni.
1955 őszén egy szerencsés véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
