Szabadtéri

A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. A múzeum az ősi palóc háromosztatú lakóház formáját mutatja, ahol minden helység agyagtapasztásos padlóval készült.

Európa egyik legnagyobb szabadtéri vasúti múzeuma, és első interaktív vasúti parkja. A letűnt korok ma is működőképes vasparipái `emberközelből` csodálhatók meg. Sőt, sok minden ki is próbálható! Több mint 100 régi jármű parkol itt, közülük ötven ritka mozdony, a többi pedig másféle vasúti jármű: sínautó, hajtány, mérőkocsi és egyéb különlegesség, a legszebbek, a legértékesebbek összegyűjtve. A látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat. Vezethetnek gőzmozdonyt, kipróbálhatják a sínautót, hajtányozhatnak, tehetnek egy utat a fordítókorongon, utazhatnak a lóvasúton. A mozdonyvezetés élményét a mozdonyszimulátor nyújtja, a sínkerékpáron az egyensúlyérzék tehető próbára. A bordó postakocsiban modellvasút vezetésére nyílik lehetőség.

A Memento Park - Szoborpark kortörténeti emlékhely, kulturális központ, a kelet-európai diktatúrák szimbólumainak bemutatóhelye. A Rákosi és Kádár-rendszer szobrai mellett bárki beülhet egy Trabantba, felhívhatja telefonon Lenint, Sztálint, Maot, Che Guevarát. A Legvidámabb Barakkban fotókiállítás tekinthető meg az 1956-os forradalomról, valamint az 1989-90-es rendszerváltozás előzményeiről, folyamatáról,legfontosabb eseményeiről. A Barakk Moziban a politikai titkosrendőrség módszereiről látható film, Az ügynök élete címmel.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.

Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

Sümeg határában, Mogyorósdombon a kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak, amely európai viszonylatban is egyedülálló kovakő bánya szenzáció számba menő földtani látványosságokkal . A szabadtéri múzeumban, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember relikviák.

Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.

A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.