A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. A múzeum az ősi palóc háromosztatú lakóház formáját mutatja, ahol minden helység agyagtapasztásos padlóval készült.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
