A Régészeti Múzeum a Budaörsön előkerült gazdag őskori, római és középkori leleteket mutatja be, sokszínű múzeumpedagógiai és családi programokkal.
Bagi András Vasaló- és Öntvénygyűjteménye a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektől a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhet itt meg az érdeklődő.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
A múzeum anyagának magját Jóga László gyűjteménye képezi. A múzeum tárgyainak gyűjtése folyamatos, és az eltelt évek alatt jelentősen gyarapodott a gyűjtemény.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Ismét egy csodálatra méltó különlegességgel bővült a Gyenesdiáson látogatható attrakciók száma. Ezúttal egy magánberuházás jóvoltából valósult meg egy igazi kuriózum, a Surbi’s Verkli Múzeum.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A főtértől két perces sétára található az evangélikus templom szomszédságában az Antal-féle műemlék vízimalom. A teljes épségben fennmaradt műemlék Antal-féle malmot vízvezető árkaival együtt az 1847. évi nagy tűzvész után építették, 1851-ben készült el.
Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom. Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt. A malom szerkezete működésre, őrlésre alkalmas ma is. Az épületben a vízimalom történetét, működését elmesélő kiállítás is megtekinthető.
