
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.

1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.

Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.

Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.

Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.

Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.