Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Ismét látogatható a kékkúti tájház, amely térség legrégebbi háza, az itteni Egyed család építtette 1799-ben. A ház a múlt egy fontos szeletét bemutató, s azt a ma embere számára megőrző paraszti otthon.
Egy faoromzatú, hosszúfolyosós, jellegzetes felvidéki házban nézhetjük meg Kemence falu helytörténeti kiállítását. A rendkívül gazdag gyűjtemény bemutatja a hagyományos paraszti háztartás minden berendezését, eszközét. Bepillanthatunk a konyhába, a kamrába, szétnézhetünk a lakószobában is. A tárlat a falu történetével is megismertet bennünket.
Egy faoromzatú, hosszúfolyosós, jellegzetes felvidéki házban nézhetjük meg Kemence falu helytörténeti kiállítását. A rendkívül gazdag gyűjtemény bemutatja a hagyományos paraszti háztartás minden berendezését, eszközét. Bepillanthatunk a konyhába, a kamrába, szétnézhetünk a lakószobában is. A tárlat a falu történetével is megismertet bennünket.
Egy faoromzatú, hosszúfolyosós, jellegzetes felvidéki házban nézhetjük meg Kemence falu helytörténeti kiállítását. A rendkívül gazdag gyűjtemény bemutatja a hagyományos paraszti háztartás minden berendezését, eszközét. Bepillanthatunk a konyhába, a kamrába, szétnézhetünk a lakószobában is. A tárlat a falu történetével is megismertet bennünket.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
