Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A ház a 19. század végén épült, közép magyar háztípus, négy osztatú szoba-konyha, szoba-kamrás épület. Fala hagyományos vert fal. Tetőszerkezete oromfalas nyeregtető, náddal fedve. A ház előtt végig tornác húzódik.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A Tájház belső terei a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozta.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
