A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A ház a 19. század végén épült, közép magyar háztípus, négy osztatú szoba-konyha, szoba-kamrás épület. Fala hagyományos vert fal. Tetőszerkezete oromfalas nyeregtető, náddal fedve. A ház előtt végig tornác húzódik.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A Tájház belső terei a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozta.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
