A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A fiatalok megismerkednek a népszokásokkal, hagyományainkkal, láthatják a régen használatos tárgyakat, eszközöket, a régi népviseletet. Előzetes bejelentkezés után látogatható.
A település múltját mutatja be a tájház. A tájegység népszokásait, népművészetét.
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A tájházban bemutatott régi bútorok, fényképek, különböző használati eszközök bemutatják Magyarszék település régi lakóinak életvitelét, szokásait, népviseletét. A tájház udvarán lévő bormúzeumban pedig helyi termelők segítségével ismerhetik meg a látogatók a borkészítés tudományát.
Majs közössége számára fontos érték a település múltja, az itt élő emberek szokásainak, hagyományainak megismertetése, a teremtett értékek továbbadása, átörökítése. A tájház megidézi a település múltját, az itt élő és alkotó emberek életét, szokásait, mesterségeit, munkaeszközeit, otthonait. Három emlékszoba őrzi, három nemzetiség múltját, német, felvidéki és szerb népcsoport békés egymás mellett élését, saját nyelvéhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodó hűségét. Bemutatja az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, családi szokásokat. A tárgyakban megelevenedik a hozzáértő és gondos kézi munka, az igényesség, a szépre való törekvés.
Majs közössége számára fontos érték a település múltja, az itt élő emberek szokásainak, hagyományainak megismertetése, a teremtett értékek továbbadása, átörökítése. A tájház megidézi a település múltját, az itt élő és alkotó emberek életét, szokásait, mesterségeit, munkaeszközeit, otthonait. Három emlékszoba őrzi, három nemzetiség múltját, német, felvidéki és szerb népcsoport békés egymás mellett élését, saját nyelvéhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodó hűségét. Bemutatja az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, családi szokásokat. A tárgyakban megelevenedik a hozzáértő és gondos kézi munka, az igényesség, a szépre való törekvés.
Majs közössége számára fontos érték a település múltja, az itt élő emberek szokásainak, hagyományainak megismertetése, a teremtett értékek továbbadása, átörökítése. A tájház megidézi a település múltját, az itt élő és alkotó emberek életét, szokásait, mesterségeit, munkaeszközeit, otthonait. Három emlékszoba őrzi, három nemzetiség múltját, német, felvidéki és szerb népcsoport békés egymás mellett élését, saját nyelvéhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodó hűségét. Bemutatja az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, családi szokásokat. A tárgyakban megelevenedik a hozzáértő és gondos kézi munka, az igényesség, a szépre való törekvés.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
