A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
A Nagyberegi tájház szépen, a hagyományoknak megfelelően berendezett „élő tájház”. Az épület és a hozzá tartozó gazdasági egységek megfelelő helyszínt biztosítanak programok lebonyolításához, legyen szó akár táncházról, kézműves foglalkozásról, népi játékról vagy hagyományos kenyérsütésről. Heti rendszerességgel kézműves foglalkozások zajlanak, többnyire fiatalok részvételével.
A Nagyberegi tájház szépen, a hagyományoknak megfelelően berendezett „élő tájház”. Az épület és a hozzá tartozó gazdasági egységek megfelelő helyszínt biztosítanak programok lebonyolításához, legyen szó akár táncházról, kézműves foglalkozásról, népi játékról vagy hagyományos kenyérsütésről. Heti rendszerességgel kézműves foglalkozások zajlanak, többnyire fiatalok részvételével.
A Nagyberegi tájház szépen, a hagyományoknak megfelelően berendezett „élő tájház”. Az épület és a hozzá tartozó gazdasági egységek megfelelő helyszínt biztosítanak programok lebonyolításához, legyen szó akár táncházról, kézműves foglalkozásról, népi játékról vagy hagyományos kenyérsütésről. Heti rendszerességgel kézműves foglalkozások zajlanak, többnyire fiatalok részvételével.
A Bányásztemplom mellett, a plébánia és a régi katolikus iskola szomszédságában található 17. századi épületbe lépve több generációnyit ugorhatunk vissza az időben.
A Tájházban a szegényparaszti életmód bútorait és használati eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
Nagyhegyes megalakulásának 50. évfordulójára, 2002-ben készült el a Tájház, amely küllemében és belső elrendezésében ugyanolyan, mint amelyekbe 1952-ben beköltöztek a lakók. Helyi lakosok felajánlásai tették korhűvé a házat.
A Tájház és Vendégházat családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
