A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.
A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.
A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.
A sváb ház gangjáról a konyhába lépünk, majd balra, az utcára néző szoba fogadja a látogatókat vetett ágyaival. Az ablakokon horgolt és slingelt függönyök láthatók. A gyönyörű szekrények mellett férfi és női viselet, a falon szentképek és családi fotók láthatók. Kiállítottak itt német imakönyvet, cselédkönyvet és egyéb hivatalos okiratokat is. A konyhában látható használati tárgyak azt sugallják, hogy az itt élők, takarékosan éltek, de nem rosszul. A konyhából nyíló hátsó szobában Singer varrógép áll az ablakok alatt, régi fotók a falon, katonaláda, karosszék a szoba szegletében. Ezután következik a kamra, ahonnan falétra vezet a padlásra.
A sváb ház gangjáról a konyhába lépünk, majd balra, az utcára néző szoba fogadja a látogatókat vetett ágyaival. Az ablakokon horgolt és slingelt függönyök láthatók. A gyönyörű szekrények mellett férfi és női viselet, a falon szentképek és családi fotók láthatók. Kiállítottak itt német imakönyvet, cselédkönyvet és egyéb hivatalos okiratokat is. A konyhában látható használati tárgyak azt sugallják, hogy az itt élők, takarékosan éltek, de nem rosszul. A konyhából nyíló hátsó szobában Singer varrógép áll az ablakok alatt, régi fotók a falon, katonaláda, karosszék a szoba szegletében. Ezután következik a kamra, ahonnan falétra vezet a padlásra.
A sváb ház gangjáról a konyhába lépünk, majd balra, az utcára néző szoba fogadja a látogatókat vetett ágyaival. Az ablakokon horgolt és slingelt függönyök láthatók. A gyönyörű szekrények mellett férfi és női viselet, a falon szentképek és családi fotók láthatók. Kiállítottak itt német imakönyvet, cselédkönyvet és egyéb hivatalos okiratokat is. A konyhában látható használati tárgyak azt sugallják, hogy az itt élők, takarékosan éltek, de nem rosszul. A konyhából nyíló hátsó szobában Singer varrógép áll az ablakok alatt, régi fotók a falon, katonaláda, karosszék a szoba szegletében. Ezután következik a kamra, ahonnan falétra vezet a padlásra.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
A lakóépület első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén kiállítás keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A Tápió-patak mentén áll az a nádfedeles százéves zsellérház, amelynek fő- és melléképületében tekinthető meg a Paraszti életmód és mesterségek tárgyi emlékei a 20. század első felében című állandó néprajzi kiállítás.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
