Országos eseménynaptár
A tájház 1880-ban épült. A mestergerendán 1880. május 7. felírás olvasható. Eredeti tulajdonosa Markovics Károlyné sz. Egri Anna. Őt megelőzően szüleié: Egri Jánosé és feleségéé Varga Borbáláé volt, akik vásárlás útján jutottak a házhoz, 1978-ban az ónodi Községi Tanács kezelésébe került.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
A gyűjtemény néprajzi és mezőgazdasági emlékekből áll. Egy jómódú őcsényi, református középbirtokos család által épített épület ad otthont a tájháznak. A tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott őcsényi parasztság életmódját, lakáskultúráját, valamint gazdasági felszereléseit mutatja be.
Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.
Épületeit, hagyományait, viseletét éltető Palóc Házak gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
A bátonyterenyei Palóc Porta kiállítótér a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastély parkja mellett található állandó néprajzi és helytörténeti tárlat. Az épületegyüttest egy szlovák anyanyelvű palóc család egykori lakóháza alkotja, amely hűen mutatja be a 18–19. századi nógrádi paraszti építészetet és a hagyományos mindennapi életmódot.
A bátonyterenyei Palóc Porta kiállítótér a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastély parkja mellett található állandó néprajzi és helytörténeti tárlat. Az épületegyüttest egy szlovák anyanyelvű palóc család egykori lakóháza alkotja, amely hűen mutatja be a 18–19. századi nógrádi paraszti építészetet és a hagyományos mindennapi életmódot.
A bátonyterenyei Palóc Porta kiállítótér a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastély parkja mellett található állandó néprajzi és helytörténeti tárlat. Az épületegyüttest egy szlovák anyanyelvű palóc család egykori lakóháza alkotja, amely hűen mutatja be a 18–19. századi nógrádi paraszti építészetet és a hagyományos mindennapi életmódot.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
