A gyűjtemény néprajzi és mezőgazdasági emlékekből áll. Egy jómódú őcsényi, református középbirtokos család által épített épület ad otthont a tájháznak. A tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott őcsényi parasztság életmódját, lakáskultúráját, valamint gazdasági felszereléseit mutatja be.
Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.
Épületeit, hagyományait, viseletét éltető Palóc Házak gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
A bátonyterenyei Palóc Porta kiállítótér a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastély parkja mellett található állandó néprajzi és helytörténeti tárlat. Az épületegyüttest egy szlovák anyanyelvű palóc család egykori lakóháza alkotja, amely hűen mutatja be a 18–19. századi nógrádi paraszti építészetet és a hagyományos mindennapi életmódot.
A bátonyterenyei Palóc Porta kiállítótér a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastély parkja mellett található állandó néprajzi és helytörténeti tárlat. Az épületegyüttest egy szlovák anyanyelvű palóc család egykori lakóháza alkotja, amely hűen mutatja be a 18–19. századi nógrádi paraszti építészetet és a hagyományos mindennapi életmódot.
A bátonyterenyei Palóc Porta kiállítótér a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastély parkja mellett található állandó néprajzi és helytörténeti tárlat. Az épületegyüttest egy szlovák anyanyelvű palóc család egykori lakóháza alkotja, amely hűen mutatja be a 18–19. századi nógrádi paraszti építészetet és a hagyományos mindennapi életmódot.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének a Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének a Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének a Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
A XIX. században épült parasztház, a névadó gazda szülői háza a hajdani használati tárgyak gazdag gyűjteményét rejti magában.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
