Roma Tájház Hodász

A köznyelven a falu cigány telepnek nevezett részén – korábban Lenin utca, majd Ady Endre utca – a csökkentett értékű házak között található a Roma Tájház épülete. Az épület az 1950-60 –as években épült. Az egyosztatu döngölt sárfalazatú, nyeregtetős ház mellett a portán még két hasonló ház állt, amit a telepfelszámolás idején a csökkentett házak megépítésekor az 1970 -es években lebontattak. Rézműves Mihály Görög és felesége Brága voltak a ház második tulajdonosai. Ők építettek a szobához egy konyhát az 1970 –es években. Az idős házaspár halála után a családtagok eladták a házat egy idősebb házaspárnak, névszerint Rézműves Károly Kakárnak és a felségének. Tőlük vásároltam meg az ingatlant és a hozzátartozó telket igen elhanyagolt állapotban. A helyiek támogatásával 2001 –ben létrehoztunk egy félig földbeásott putrit a telken, ami a II. világháború időszakának lakhatási körülményeit hivatott bemutatni.
A kétosztatu ház berendezése egy módosabb roma család lakáskultúráját ábrázolja. A szoba berendezése párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben, a két sarokban található a két ágy, közöttük pedig az asztal. A ruhák tárolására szolgáló rúd a famennyezethez van erősítve. Az ajtótól balra található egy láda a vendégek fogadására, mellette pedig egy szekrény, ami a melegebb téli ruhák tárolására szolgált. A konyha fő berendezése a csikóshátú tűzhely és mellette a kredenc. Az ajtótól balra található egy hosszú láda, ami a vendégek fogadására szolgált, mellette a sarokban egy fából készített lavortartó lavorral. Az ajtótól balra a sarokban található az asztal. A putri berendezése szintén párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben a két sarokban található a négy faágason álló deszkalapokból eszkábált fekhely, amit sárral tapasztottak, majd fehérre meszeltek. Tetejére szalma került. A fekhelyet dikónak hívták. A két ágy között található a fából készített asztal, amit szintén sárral tapasztottak és fehérre meszeltek. Az ajtótól jobbra található a sarokban az un. brugó. A négy faágasra vékony fákat tettek keresztbe, amit sárral betapasztottak és a sima felületre bádoglemezből készített egy lyukú szerkezetet tettek, amelynek csöve a falon keresztül vezeti a füstöt a szabadba. A tisztálkodási lehetőséget egy lavor jelentette. Az ajtóba szegeket vertek és arra akasztották a ruháikat vagy a párna alá tették azokat. A párnát durva zsákvászonból varrták, amibe szalmát tettek és egy szoknyát vagy kötényt tettek rá, hogy puhább legyen. Egy több tagú család tagjai ha ne fértek a dikón, akkor estére a földre szórt szalmán és kabátokon aludtak. Sötétedéskor mécsessel világítottak.
A Tájház gyűjteményének gyarapítására jellemzően ezévtől van lehetőségünk. Elsősorban a ház korabeli berendezéseire és használati tárgyaira összpontosítunk. Emellett fontosnak tartjuk bemutatni a hagyományos roma mesterségek szerszámait, eszközeit, használati- és dísztárgyait.
Folyamatosan bővül a fotógyűjteményünk – családi-, katonai fotók, az óvoda alapításáról készített fotók, hitélettel kapcsolatos képek-, amely az 1950 –es évektől próbálja bemutatni a közösség életét. A férfi és női népviseletet településenként tartjuk számon.
A Tájház múzeumpedagógiai szolgáltatásaként bemutatásra kerülnek bizonyos házimunkák, alkalmanként pedig egy-egy jeles naphoz - húsvét, pünkösd, karácsony- köthető ünnepi készülődést láthatnak az idelátogatók. A városi gyermekek kedvelt szórakozása a stráffal történő kocsikázás és az állatsimogatás. A Tájház profiljához illeszkednek a nagyobb rendezvények, amelyek az élő tájház funkcióját szolgálják. A különböző mesterség és kézműves bemutatók, amelyek a szegkovácsolás, fafaragás, gyöngyfűzés, üvegfestés, bőrözés, szövés, mézeskalácssütés, fánksütés, bokoji (kenyér) készítés munkafolyamataival ismertetik meg a látogatókat. Legnagyobb szükség a közösségépítésre van. Eddig elsősorban az általános iskolás diákoknak valamint az idős korosztály tagjainak szerveztünk ezirányú programokat. A gyermekek leginkább a gitár és szintetizátoroktatást valamint a kézműves foglalkozást vették szívesen. A családoknak kötetlen formájú előadásokat, vetélkedőket, gasztronómiai foglalkozásokat, szabadtéri mozit szerveztünk, amit idén újra szeretnénk szokásba hozni. A jövőben szeretnénk gyarapodni egy Alkotóházzal és egy pajtával, ahol az időszaki kiállításokat, drámapedagógiai-, jelesnapi- és tánc foglalkozásokat tarthatnánk.
Hangsúlyozzuk és képviseljük, hogy a tájház programjaira minden jó szándékú embert szeretettel várunk függetlenül a felekezetétől és a származásától.

Szolgáltatások:

• Múzeumpedagógiai foglalkozás
• Kézműves foglalkozás
• Konferencia
• Rendezvényszervezés
• Képzés
• Csapatépítés
• Csoportos, céges kirándulás
• Családi nap
• Születésnap
• Ballagás
• Szalagavató
• Keresztelő
• Esküvői fotózás

Kiállítótér

Tárgy gyűjtemény
A tájház tárgyállománya elsősorban a tájegységből származik. A működési engedély lehetőséget ad arra, hogy országos gyűjtőkörrel élhessünk a roma kultúra vonatkozásában. Ez azért fontos számunkra, mert így lehetőségünk van olyan tehetséges népművészektől is vásárolni, akik más régióban élnek. A tárgyállomány gyarapítására 2010 óta van lehetőségünk. Megtalálhatóak a gyűjteményben a hagyományos roma mesterségek használati és dísztárgyai, gyermekjátékok, konyhai eszközök, viselet, mezőgazdasági eszközök, stb. Vannak olyan tárgyak, amelyeket parasztok és cigányok is egyaránt használtak a különböző háztartásokban, mint pl a kukorica daráló, egykarú mérleg, mosóteknő. Itt elsősorban az a fontos számunkra, hogy hogyan talált otthonra a tárgy, vagyis a használói, mire, hogyan, és mikor használták, tárolták. Vannak olyan tárgyak, művészeti alkotások, amelyeket roma mesterek készítettek, mint pl. bádogos edényfoltozó láda, szegkovácsoláshoz szükséges fújtató, fonott ponyvás szekér, faragott tányérok, evőeszközök, stb.

Fotó gyűjtemény
A fotógyűjtemény néprajzi, szociográfiai, egyházi és pedagógiai témájú fotókat tartalmaz.. A fotók időbeni behatárolása tekintetében a legrégebbi fotó 1951 -ben készült. Külön szeretnénk bemutatni azokat a fényképeket, amelyek a Tájház eseményeihez köthetőek.