Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.
Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.
Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének a Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének a Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének a Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
A XIX. században épült parasztház, a névadó gazda szülői háza a hajdani használati tárgyak gazdag gyűjteményét rejti magában.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
