A Tényői Tájház több mint kétszáz évvel ezelőtti építésű, a kisalföldi népi építészet jellegzetes alkotása, műemléki védettséggel rendelkezik. Ugyan az épület az eredeti megfontolás alapján csak ismeretterjesztő céllal nyilváníttatott tájházzá 40 évvel ezelőtt, de szerencsére az utóbbi években egy-egy rendezvény keretében újra visszaköltözik az élet az udvarba.
A Tényői Tájház több mint kétszáz évvel ezelőtti építésű, a kisalföldi népi építészet jellegzetes alkotása, műemléki védettséggel rendelkezik. Ugyan az épület az eredeti megfontolás alapján csak ismeretterjesztő céllal nyilváníttatott tájházzá 40 évvel ezelőtt, de szerencsére az utóbbi években egy-egy rendezvény keretében újra visszaköltözik az élet az udvarba.
A Tényői Tájház több mint kétszáz évvel ezelőtti építésű, a kisalföldi népi építészet jellegzetes alkotása, műemléki védettséggel rendelkezik. Ugyan az épület az eredeti megfontolás alapján csak ismeretterjesztő céllal nyilváníttatott tájházzá 40 évvel ezelőtt, de szerencsére az utóbbi években egy-egy rendezvény keretében újra visszaköltözik az élet az udvarba.
Az ároktői Tájházban látogatható tárlat a Dél-borsodi Mezőség élővilágát és tradicionális népi műveltségét mutatja be. Az épület jól mutatja az ároktői építési szokásokat, az egykor itt élt emberek ízlésvilágát. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.
Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.
Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
Tüzelős-ól Múzeum. Sok rendezvény színhelye ez a hangulatos, a múlt századi emlékeket őrző létesítmény. Kellemes atmoszférájának köszönhetően a gyerekek és idősek, egyaránt megtalálják a szórakozási lehetőséget.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
Varsád az 1945-46-os kitelepítésig német nemzetiségű település volt mintegy 1400-1500 lakossal. A sváb lakóház volt tulajdonosai eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt adták át az épületet, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
