A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.
Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.
Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A művészet dombjának is nevezhetnénk a balatonboglári temetődombot. A rajta kialakított, és Szent Erzsébetről elnevezett park összeköti a legendás képzőművészeti tárlatoknak helyet adó két kápolnát, a Vöröset és a Kéket, melyekben már hosszú ideje nem tartanak istentiszteleti szertartásokat.
A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.
A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.
A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.
A 12. század második felében emelt kiszombori rotunda a Dél-Alföld leginkább épségben megmaradt kora középkori építészeti emléke. A kívül kör alakú, belül hatkaréjos kialakítású, téglafalazatú templomforma kuriózum a magyarországi építészetben,
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
