Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.
Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.
Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.
A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemploma Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Misztikus hangulata és a dunai panoráma olyan turisztikai és spirituális élmény egyben, amelyet mindenkinek látnia kell egyszer!
A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemploma Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Misztikus hangulata és a dunai panoráma olyan turisztikai és spirituális élmény egyben, amelyet mindenkinek látnia kell egyszer!
A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemploma Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Misztikus hangulata és a dunai panoráma olyan turisztikai és spirituális élmény egyben, amelyet mindenkinek látnia kell egyszer!
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
