1728-ban épült a Szent Imre római katolikus templom. A templomban található, XVI. századból származó Szűz Mária szoborhoz kötődő legendák szerint gyógyulások történtek a szobor előtt. Késő barokk stílusban épült a római katolikus plébánia a XVIII. század elején. A templom mellett 14 Zsolnay kerámia stáció vezet a kálváriához, melyet 1881-ben emeltek.
1728-ban épült a Szent Imre római katolikus templom. A templomban található, XVI. századból származó Szűz Mária szoborhoz kötődő legendák szerint gyógyulások történtek a szobor előtt. Késő barokk stílusban épült a római katolikus plébánia a XVIII. század elején. A templom mellett 14 Zsolnay kerámia stáció vezet a kálváriához, melyet 1881-ben emeltek.
1728-ban épült a Szent Imre római katolikus templom. A templomban található, XVI. századból származó Szűz Mária szoborhoz kötődő legendák szerint gyógyulások történtek a szobor előtt. Késő barokk stílusban épült a római katolikus plébánia a XVIII. század elején. A templom mellett 14 Zsolnay kerámia stáció vezet a kálváriához, melyet 1881-ben emeltek.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. A bazilika 65 méteres magasságban lévő körterasza fantasztikus körpanorámát nyújt a városra. A bazilika ingyenesen látogatható, de a kilátóba jegyet kell venni.
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. A bazilika 65 méteres magasságban lévő körterasza fantasztikus körpanorámát nyújt a városra. A bazilika ingyenesen látogatható, de a kilátóba jegyet kell venni.
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. A bazilika 65 méteres magasságban lévő körterasza fantasztikus körpanorámát nyújt a városra. A bazilika ingyenesen látogatható, de a kilátóba jegyet kell venni.
Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A Szent József templom 1863 és 1866 között épült Nuszbeck József tervei alapján. A későbarokk stílusú épületen már klasszicizáló jegyek is felfedezhetőek, sőt a későbbi átépítések és újítások során romantikus építészeti elemekkel is bővült.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Mórahalom központjában a körforgalom mellett található a templom és a plébánia.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
