
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.

Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.

A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.

A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.

A 22 hektáron elterülő kert a monostor 996-os alapításától szerves része a bencés szerzetesek mindennapjainak. Jelenleg több mint négyszáz növényfaj ezer egyede és csaknem 50 madárfaj él itt. A mindennapi életünkből ismert fák, bokrok, akác, mogyoró, som mellett különleges fajok is fellelhetőek, például a hazánkban ritkaságnak számító szillevelű gumifa és az illatos levelű, virágú vasfa. A kellemes séta során a vezető 30 növényre hívja hívja fel a figyelmet, megemlítve a növények gyógyító hatását is.
A 22 hektáron elterülő kert a monostor 996-os alapításától szerves része a bencés szerzetesek mindennapjainak. Jelenleg több mint négyszáz növényfaj ezer egyede és csaknem 50 madárfaj él itt. A mindennapi életünkből ismert fák, bokrok, akác, mogyoró, som mellett különleges fajok is fellelhetőek, például a hazánkban ritkaságnak számító szillevelű gumifa és az illatos levelű, virágú vasfa. A kellemes séta során a vezető 30 növényre hívja hívja fel a figyelmet, megemlítve a növények gyógyító hatását is.

A 22 hektáron elterülő kert a monostor 996-os alapításától szerves része a bencés szerzetesek mindennapjainak. Jelenleg több mint négyszáz növényfaj ezer egyede és csaknem 50 madárfaj él itt. A mindennapi életünkből ismert fák, bokrok, akác, mogyoró, som mellett különleges fajok is fellelhetőek, például a hazánkban ritkaságnak számító szillevelű gumifa és az illatos levelű, virágú vasfa. A kellemes séta során a vezető 30 növényre hívja hívja fel a figyelmet, megemlítve a növények gyógyító hatását is.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található tanösvény az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található tanösvény az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található tanösvény az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.

A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.

A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.

A Kelet-Dráva tájegységben, Keselyősfapuszta határában található tanösvény a Dráva árterének élővilágát ismerteti. A Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, egykori folyómedreken érjük el a folyó partját, ahonnan megtekinthető a túloldalon fészkelő nagy számú kormorán kolónia. Az útvonal hossza 2 kilométer, az állomások száma 6 db.
A Kelet-Dráva tájegységben, Keselyősfapuszta határában található tanösvény a Dráva árterének élővilágát ismerteti. A Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, egykori folyómedreken érjük el a folyó partját, ahonnan megtekinthető a túloldalon fészkelő nagy számú kormorán kolónia. Az útvonal hossza 2 kilométer, az állomások száma 6 db.

A Kelet-Dráva tájegységben, Keselyősfapuszta határában található tanösvény a Dráva árterének élővilágát ismerteti. A Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, egykori folyómedreken érjük el a folyó partját, ahonnan megtekinthető a túloldalon fészkelő nagy számú kormorán kolónia. Az útvonal hossza 2 kilométer, az állomások száma 6 db.