Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
A fiókkönyvtár állománya a gyógyszerészettörténet, gyógyszerészet, gyógyszeripar, gyógyszervegyészet, természettudományok története, művelődéstörténet, orvostörténet, kémia gyűjtőkörre terjed ki.
Képzőművészet, zene, irodalom, gasztronómia költözött az egykori pesti bérház udvarára, a Csányi5-be, ahol a ma élő, virágzó zsidó kultúrával találkozhatunk. Az emeleten pedig az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár pesti zsidóság történetét bemutató kiállítása látható.
Középkori várfal, kapu, bástya, az egykori Török Birodalom északnyugati irányban fellelhető legtávolabbi dzsámija Esztergom Vízivárosában. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban.
Középkori várfal, kapu, bástya, az egykori Török Birodalom északnyugati irányban fellelhető legtávolabbi dzsámija Esztergom Vízivárosában. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban.
Középkori várfal, kapu, bástya, az egykori Török Birodalom északnyugati irányban fellelhető legtávolabbi dzsámija Esztergom Vízivárosában. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban.
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A fogatversenyzésben kezdetben a klasszikus magyar kocsikat használták. A Szilvásváradi Hajtókocsi Múzeumban a kocsik törtetébe nyújt bepillantást a Ménesgazdaság kiállítása, amelynek megtekintését jó szívvel ajánljuk a kedves vendégeinknek.
Kevés múzeum dicsekedhet olyan patinás múlttal, mint a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum. A több mint 130 esztendő alatt azonban folyamatosan változtak a működés intézményi, szervezeti keretei, illetve a gyűjtés és a feldolgozás szakmai, emberi és anyagi feltételei. Az állandó átalakulás révén — néha ellenére — a múzeum egyre inkább betölti hivatását: a város és az egykori vármegye kulturális örökségének legteljesebb gyűjteménye, amely egyszerre szolgálja az itt élők identitását és a történelmi megismerést.
Kevés múzeum dicsekedhet olyan patinás múlttal, mint a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum. A több mint 130 esztendő alatt azonban folyamatosan változtak a működés intézményi, szervezeti keretei, illetve a gyűjtés és a feldolgozás szakmai, emberi és anyagi feltételei. Az állandó átalakulás révén — néha ellenére — a múzeum egyre inkább betölti hivatását: a város és az egykori vármegye kulturális örökségének legteljesebb gyűjteménye, amely egyszerre szolgálja az itt élők identitását és a történelmi megismerést.
Kevés múzeum dicsekedhet olyan patinás múlttal, mint a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum. A több mint 130 esztendő alatt azonban folyamatosan változtak a működés intézményi, szervezeti keretei, illetve a gyűjtés és a feldolgozás szakmai, emberi és anyagi feltételei. Az állandó átalakulás révén — néha ellenére — a múzeum egyre inkább betölti hivatását: a város és az egykori vármegye kulturális örökségének legteljesebb gyűjteménye, amely egyszerre szolgálja az itt élők identitását és a történelmi megismerést.
Az egykori Ménesparancsnokság klasszicista stílusú épületében látható tárlatot előkészítettsége, szakszerűsége és tudományos igényessége miatt városi múzeumnak is nevezhetjük. Ehhez az itt látható anyag jó alapul szolgál. A kiállítás a régészeti leletektől a középkori okleveleken és más írott források fotómásolatain, térképeken, az egykori Batthyány kastélyból származó tárgyakon, pl. a híres ménes egykori verhetetlen lovának, Buccanernek a csontvázán, az általa és utódai által elnyert serlegeken át kellő részletezettséggel és változatossággal, mégis sűrítve tárja látogatója elé Kisbér történetét. Egyháztörténelmi tabló, a 19. század második felétől működő civil szervezeteket bemutató fotók, szövegrészletek, festmények színesítik az így felvázolt, jól dokumentált történelmi folyamatot.
Az egykori Ménesparancsnokság klasszicista stílusú épületében látható tárlatot előkészítettsége, szakszerűsége és tudományos igényessége miatt városi múzeumnak is nevezhetjük. Ehhez az itt látható anyag jó alapul szolgál. A kiállítás a régészeti leletektől a középkori okleveleken és más írott források fotómásolatain, térképeken, az egykori Batthyány kastélyból származó tárgyakon, pl. a híres ménes egykori verhetetlen lovának, Buccanernek a csontvázán, az általa és utódai által elnyert serlegeken át kellő részletezettséggel és változatossággal, mégis sűrítve tárja látogatója elé Kisbér történetét. Egyháztörténelmi tabló, a 19. század második felétől működő civil szervezeteket bemutató fotók, szövegrészletek, festmények színesítik az így felvázolt, jól dokumentált történelmi folyamatot.
Az egykori Ménesparancsnokság klasszicista stílusú épületében látható tárlatot előkészítettsége, szakszerűsége és tudományos igényessége miatt városi múzeumnak is nevezhetjük. Ehhez az itt látható anyag jó alapul szolgál. A kiállítás a régészeti leletektől a középkori okleveleken és más írott források fotómásolatain, térképeken, az egykori Batthyány kastélyból származó tárgyakon, pl. a híres ménes egykori verhetetlen lovának, Buccanernek a csontvázán, az általa és utódai által elnyert serlegeken át kellő részletezettséggel és változatossággal, mégis sűrítve tárja látogatója elé Kisbér történetét. Egyháztörténelmi tabló, a 19. század második felétől működő civil szervezeteket bemutató fotók, szövegrészletek, festmények színesítik az így felvázolt, jól dokumentált történelmi folyamatot.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
