Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Az orosházi Tourinform-iroda a magyar és külföldi vendégek részére teljes körű információs és egyéb segítséget nyújt, naprakész információkkal szolgál. Orosháza mellett Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár idegenforgalmi adatait is gyűjtik, de természetesen a partnerirodák adatbázisai révén képben vannak az ország teljes turisztikai kínálatával kapcsolatban.
Kiemelt partner
Az orosházi Tourinform-iroda a magyar és külföldi vendégek részére teljes körű információs és egyéb segítséget nyújt, naprakész információkkal szolgál. Orosháza mellett Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár idegenforgalmi adatait is gyűjtik, de természetesen a partnerirodák adatbázisai révén képben vannak az ország teljes turisztikai kínálatával kapcsolatban.
Kiemelt partner
Az orosházi Tourinform-iroda a magyar és külföldi vendégek részére teljes körű információs és egyéb segítséget nyújt, naprakész információkkal szolgál. Orosháza mellett Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár idegenforgalmi adatait is gyűjtik, de természetesen a partnerirodák adatbázisai révén képben vannak az ország teljes turisztikai kínálatával kapcsolatban.
Kiemelt partner
A `Bakonyalja-Kisalföld kapuja` Vidékfejlesztési Egyesületben résztvevő települések: Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Keréktelek, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Súr, Tárkány, Vérteskethely.
A `Bakonyalja-Kisalföld kapuja` Vidékfejlesztési Egyesületben résztvevő települések: Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Keréktelek, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Súr, Tárkány, Vérteskethely.
A `Bakonyalja-Kisalföld kapuja` Vidékfejlesztési Egyesületben résztvevő települések: Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Keréktelek, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Súr, Tárkány, Vérteskethely.
Bakony és Balaton Keleti Kapuja területén 2007-ben kezdtük azt a közös munkát, amelynek eredményeként sikeres LEADER programot hajtottunk végre a 2007-2013-as programozási időszakban. Lelkes, térségi szervezetek, és a mögöttük álló aktív vidéki emberek munkája és sikere, hogy egy igazi közösség, egy alkotó együttműködés alakulhatott ki a térségben.
Bakony és Balaton Keleti Kapuja területén 2007-ben kezdtük azt a közös munkát, amelynek eredményeként sikeres LEADER programot hajtottunk végre a 2007-2013-as programozási időszakban. Lelkes, térségi szervezetek, és a mögöttük álló aktív vidéki emberek munkája és sikere, hogy egy igazi közösség, egy alkotó együttműködés alakulhatott ki a térségben.
Bakony és Balaton Keleti Kapuja területén 2007-ben kezdtük azt a közös munkát, amelynek eredményeként sikeres LEADER programot hajtottunk végre a 2007-2013-as programozási időszakban. Lelkes, térségi szervezetek, és a mögöttük álló aktív vidéki emberek munkája és sikere, hogy egy igazi közösség, egy alkotó együttműködés alakulhatott ki a térségben.
A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség a dél-dunántúli régió területén a falusi turizmusban érintettek szövetséggé szerveződésével jött létre. A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség célja a vidéki turizmus dél-dunántúli régióban történő fellendítésének és fejlődésének elősegítése, a Dél-dunántúli falvak természeti, kulturális örökségének, népi és gasztronómiai hagyományainak megismertetése és a vidéki életmód rég feledett értékeinek életben tartása és átörökítése.
A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség a dél-dunántúli régió területén a falusi turizmusban érintettek szövetséggé szerveződésével jött létre. A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség célja a vidéki turizmus dél-dunántúli régióban történő fellendítésének és fejlődésének elősegítése, a Dél-dunántúli falvak természeti, kulturális örökségének, népi és gasztronómiai hagyományainak megismertetése és a vidéki életmód rég feledett értékeinek életben tartása és átörökítése.
A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség a dél-dunántúli régió területén a falusi turizmusban érintettek szövetséggé szerveződésével jött létre. A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség célja a vidéki turizmus dél-dunántúli régióban történő fellendítésének és fejlődésének elősegítése, a Dél-dunántúli falvak természeti, kulturális örökségének, népi és gasztronómiai hagyományainak megismertetése és a vidéki életmód rég feledett értékeinek életben tartása és átörökítése.
A Bükkaljai Kő-út célja bemutatni Bükkalja tradicionális kőkultúráját, kultúrtörténeti és természeti értékeit, hiszen a Bükkalját felépítő riolittufa és riolitingnimbrit nem csak a térség hagyományos népi építészetében és gazdálkodásának kialakulásában játszott fontos szerepet, hanem a Bükkalja hagyományos kultúrájának kialakulásában is. Ez a vulkáni alapkőzet határozza meg a bükkaljai szőlő és -bor karakterét, ebbe a kőzetbe vágták az egri és a bükkaljai borvidék híres borospincéit és pincerendszereit; faragták a térség településein a gazdasági épületeket - ólakat, istállókat, tároló-helységeket, illetve sok helyen a lakóépületeket is.
A Bükkaljai Kő-út célja bemutatni Bükkalja tradicionális kőkultúráját, kultúrtörténeti és természeti értékeit, hiszen a Bükkalját felépítő riolittufa és riolitingnimbrit nem csak a térség hagyományos népi építészetében és gazdálkodásának kialakulásában játszott fontos szerepet, hanem a Bükkalja hagyományos kultúrájának kialakulásában is. Ez a vulkáni alapkőzet határozza meg a bükkaljai szőlő és -bor karakterét, ebbe a kőzetbe vágták az egri és a bükkaljai borvidék híres borospincéit és pincerendszereit; faragták a térség településein a gazdasági épületeket - ólakat, istállókat, tároló-helységeket, illetve sok helyen a lakóépületeket is.
A Bükkaljai Kő-út célja bemutatni Bükkalja tradicionális kőkultúráját, kultúrtörténeti és természeti értékeit, hiszen a Bükkalját felépítő riolittufa és riolitingnimbrit nem csak a térség hagyományos népi építészetében és gazdálkodásának kialakulásában játszott fontos szerepet, hanem a Bükkalja hagyományos kultúrájának kialakulásában is. Ez a vulkáni alapkőzet határozza meg a bükkaljai szőlő és -bor karakterét, ebbe a kőzetbe vágták az egri és a bükkaljai borvidék híres borospincéit és pincerendszereit; faragták a térség településein a gazdasági épületeket - ólakat, istállókat, tároló-helységeket, illetve sok helyen a lakóépületeket is.