Békés vármegye a Dél-Alföld régióban található, székhelye Békéscsaba. Népszerű fürdővárosa Gyula és Orosháza. A vármegye természeti értékeire a Körös-Maros Nemzeti Park vigyáz. Híres látványossága Szarvason az arborétum, Gyulán a vár, Mezőhegyesen a ménes, Kondoroson a csárda. Látványos történelmi nevezetesség a Vésztő-Mágor emlékhely.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.
A Százlábú Egyesület, egy több éves jó kapcsolati rendszerre épülő, tevékeny, nyitott társaság egységes szervezetbe való tömörülése. Az Egyesület, az együtt gondolkodók és cselekvők, aktívan pihenni, kikapcsolódni vágyók, illetve az ismeretterjesztésre, kultúrára, természetre nyitottak, egyre szélesebb körét hivatott segíteni. Az Egyesület teljesen nyitott, és üdvözli soraiban az Alapszabályt elfogadó újonnan csatlakozó tagjait.
A Százlábú Egyesület, egy több éves jó kapcsolati rendszerre épülő, tevékeny, nyitott társaság egységes szervezetbe való tömörülése. Az Egyesület, az együtt gondolkodók és cselekvők, aktívan pihenni, kikapcsolódni vágyók, illetve az ismeretterjesztésre, kultúrára, természetre nyitottak, egyre szélesebb körét hivatott segíteni. Az Egyesület teljesen nyitott, és üdvözli soraiban az Alapszabályt elfogadó újonnan csatlakozó tagjait.
A Százlábú Egyesület, egy több éves jó kapcsolati rendszerre épülő, tevékeny, nyitott társaság egységes szervezetbe való tömörülése. Az Egyesület, az együtt gondolkodók és cselekvők, aktívan pihenni, kikapcsolódni vágyók, illetve az ismeretterjesztésre, kultúrára, természetre nyitottak, egyre szélesebb körét hivatott segíteni. Az Egyesület teljesen nyitott, és üdvözli soraiban az Alapszabályt elfogadó újonnan csatlakozó tagjait.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.