Nem Magyarország vármegye

A Skanzen, 14 régi parasztház megmentésének eredménye. A hely egy olyan falumúzeum, mely szálláshelyként és rendezvény helyszínként működik. Ideális helyszín lakodalmak, táborok, céges rendezvények szervezésére. A hozzánk látogatók megtapasztalhatják a múltat hagyományos környezet és gasztronómia által. Hatalmas rendezvénycsűr (220 fős), szabadtéri fedett terasz ( 80 fős) , két kisebb rendezvényterem (40-40 fős), vízimalom, múzeum és kápolna található a magán létesítményben és mindez egy gyönyörű természeti környezetben. Ezek mellett, melegvizes dézsa (10 fő), fatüzelésű szauna és só kamra áll a relaxációra vágyó vendégeink rendelkezésére. A gyimesi táj felfedezésében szekeres, terepjáró és gyalogtúráink adnak lehetőséget, a hagyományos kultúra bemutatására a „gyimesi est” alkalmával nyújtunk ízelítőt.

A Bélai kastélyszálló a Szlovák Köztársaság déli részén, a magyar határ közelében található, Béla községben, mindössze 10 kilométerre a Dunától és Esztergom középkori műemlékekben bővelkedő városától. A hotel, a szobák és lakosztályok különösen figyelemreméltóak elsőosztályú, egyedi stílusuk és kényelmi szintjük miatt. A luxusszínvonalú Hotel Château Bela egy csodálatos park közepén található, prémiumkategóriás gasztronómiai koncepcióval, sokrétű sport- és kulturális programlehetőségekkel és széleskörű wellness-szolgáltatásokkal.

Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.

A reneszánsz Lackenbac-palotaegyüttesének múzeumában az ember a természet ösvényén halad. Az állandó és időszakos kiállításoknak, a tágas kastélyparknak és az új Boutique Hotel Zum Oberjägernek köszönhetően a kastélykomplexum Közép-Burgenland kedvelt úticélja.

A Nagyberegi tájház szépen, a hagyományoknak megfelelően berendezett „élő tájház”. Az épület és a hozzá tartozó gazdasági egységek megfelelő helyszínt biztosítanak programok lebonyolításához, legyen szó akár táncházról, kézműves foglalkozásról, népi játékról vagy hagyományos kenyérsütésről. Heti rendszerességgel kézműves foglalkozások zajlanak, többnyire fiatalok részvételével.

A Kárpát-medence legjelentősebb sókitermelő vidékének központja Parajd. A parajdi só az óceán kiszáradásakor keletkezett, tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet, szennyeződéstől és adalékanyagtól azonban mentes. Az összetételében egyedülálló gyógyhatással bíró fehér arany már a múlt század közepétől gyógyítási célokat is szolgál a gasztronómia mellett. A bányában található sólerakódást körülbelül 120 millió évesre becsülik. Népszerű turisztikai látványosság a mai napig működő sókitermelő hely. Próbálja ki a Parajdi sóbánya hatékony klímáját. A közlekedést a sóvállalat autóbuszaival oldották meg, amelyek az 1250 m hosszú alagúton keresztül a látogatási szinthez vezető kapuig szállítják az embereket.

A Svung – Bécsi Magyar Színház egy önálló, független színzársulat, melyet néhány Bécsben élő, magyar anyanyelvű magánszemély hozott létre azzal a céllal, hogy előadásaival az osztrák főváros egyre gyarapodó magyar közösségét megszólítsa.

A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.

A Székely Nemzeti Múzeum Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították. Kós Károly által tervezett gyönyörű épületben fogadja látogatóit, feladataként a székelység kulturális örökségének ápolásával. Könyvtárával, képtárával, múzeumaival és arborétumával a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény. A székelység néprajzáról talán itt láthatjuk a legteljesebb gyűjteményt, a népviselettől a bútorokon át a népi mesterségek és hagyományok tárgyain keresztül a kerámiagyűjteményig. A természetrajzi részleg legjelentősebb része a hatalmas, nagyon gazdag lepkegyűjtemény. Az udvarban faritkaságokat őrző mini-arborétum fogad a háromszéki székelykapukon átlépve. A baloldali kapu 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók.

Koltón felújították a Teleki-kastélyt. Az uniós pályázati forrásból három év alatt felújított műemlék avató-ünnepségére szeptember 6-án került sor a hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében. Év végéig a korábbi Petőfi-múzeum kiállítási anyagát költöztetik vissza, a közeljövőben pedig budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával korszerű kiállítási anyaggal és interaktív eszközökkel fog bővülni a látogatóközpont.