Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás 130 kiállítóval Budapesten a Vajdahunyad várban
Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás 130 kiállítóval Budapesten a Vajdahunyad várban
Panorámautazás, libegjen velünk a város felett!
Panorámautazás, libegjen velünk a város felett!
Játékbirodalom nem csak gyerekeknek!
Játékbirodalom nem csak gyerekeknek!
Panorámautazás a Dunától a Budai Várig.
Panorámautazás a Dunától a Budai Várig.

A Citadella története

A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.

Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A Csillagdát három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.

Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyre az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.

Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest–Buda köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár.

A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”.

A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját a gyűlölt osztrák erőd, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás.

Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, melynek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Citadella

Szolgáltató

Danubius Hotel Gellért
Danubius Hotel Gellért
  • Budapest
  • XI. kerület
Gellért Eszpresszó
Gellért Eszpresszó
  • Budapest
  • XI. kerület
Gellért Söröző & Brasserie
Gellért Söröző & Brasserie
  • Budapest
  • XI. kerület
Panoráma Étterem Budapest
Panoráma Étterem Budapest
  • Budapest
  • XI. kerület
Törley Bár
Törley Bár
  • Budapest
  • XI. kerület
Aranyhíd Étterem Pub
Aranyhíd Étterem Pub
  • Budapest
  • XI. kerület