Egyetemtörténeti Gyűjtemény

Az első teremben a középkori pécsi egyetem gótikus hangulatát idézzük meg. A helyi universitas létrejöttének körülményeit, fakultásait ismerheti meg a látogató. A fali tablón olvasható az 1367. szeptember 1-jén kelt alapítólevél szövege: „Mikor tehát nemrég Lajos Magyarország dicső királya (….) az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és erre igen alkalmas, leginkább azt kívánta elérni, hogy az Apostoli Szék által állíttassék fel egy mindenféle megengedett fakultással felruházott egyetem (…)” V. Orbán pápa a teológiai fakultásra nem adott engedélyt, minden kétséget kizáróan csak a jogi fakultás léte bizonyítható. A padlón elhelyezett Pécs térkép segítségével az érdeklődök beléphetnek a középkori városba, és megtekinthetik a főbb középületeket, amelyek mellett rövid leírások ismertetik, hogy milyen régészeti leletek és források kötik az adott épületet az egyetemhez. Az intézmény kancellárjait, tanárait, diákjait egy-egy életnagyságú bábu eleveníti fel, amelyek által a korabeli források szövegeinek felhasználásával megismerhetjük az egyetem akkori polgárainak életét is.

A második terem berendezése egy reneszánsz studiolo, azaz egy reneszánsz kori, csendes, tudományos dolgozószoba hangulatát idézi fel. E studiolók a műveltség tárházai voltak, így ebben az enteriőrben az európai tudás és a régi európai egyetemek történetét mutatjuk be. A kiállítás az első középkori egyetemektől egészen a felvilágosodás koráig ad átfogó képet a felsőoktatás és a tudományok fejlődése közti kölcsönhatásról. A kiállítás első egységében a középkori egyetemek típusait, szervezeti felépítését, az egyes fakultások jellemzőit, a hét szabad művészet tudományágait ismertetik a tablók. A következő nagy egységet a reneszánsztól a felvilágosodásig ívelő időszak alkotja, amely az iskolarendszerben is alapvető változásokat hozott, hiszen ekkor jelennek meg az új felekezeti felsőoktatási intézmények (református kollégiumok, evangélikus líceumok, stb.) és a szakképzést szolgáló akadémiák. A kiállítást kiegészíti a kéziratos kódexeket, továbbá a könyvnyomtatást bemutató egység, ahol a látogatók lépésről-lépésre tekinthetnek bele a könyvek készítésének folyamatába.A második terem a 18. századi pécsi felsőoktatás és nyomdászat történetének bemutatásával zárul. A Papnevelő- és Hittudományi Intézetben 1746-ban indult az oktatás, 1785–1802 között a győri jogakadémia Pécsett működött, de Klimo György püspök egyetem újraalapítási terveiről is olvashatnak a látogatók. A vitrinben az első, 1773-ban alapított pécsi Engel-féle nyomda emlékei tekinthetők meg.

A harmadik teremben már a „modern egyetemek” megszületéséről olvashatunk, hiszen a 18. század végére a hagyományos egyetemi modell válságba jutott. A Wilhelm von Humboldt vezetésével 1810-ben létrehozott Berlini Egyetem a Kant által is hirdetett tudományos szabadságra épült. A 19. század közepétől egyre több német modellt követő kutató egyetem jött létre Európa-szerte. A terem döntő részében a pécsi felsőoktatás története került bemutatásra. A Szepesy Ignác által 1828-ban alapított líceum kezdetben csak teológiai tanulmányokat megalapozó házi tanfolyam volt, majd 1831-ben megindult a bölcsészeti képzés. 1832-ben a jogi karral kiegészülő, immár kétkarúvá lett líceum a korábbi pálos kolostorban került elhelyezésre. A teremben a püspöki jogakadémia életéhez kapcsolodó dokumentumok és tárgyak kerültek a tárlókba. A diákélet bemutatását korabeli visszaemlékezések színesítik. A terem északi oldalán az Erzsébet Tudományegyetem pozsonyi és kezdeti pécsi időszakának állítottunk emléket. Ezt az egyetemet Ferenc József alapította 1912-ben, bár az első professzorokat csak 1914-ben nevezik ki. Rövidesen a jogi kar is megkezdte működését, és 1918 tavaszán nyílott meg az orvosi és a bölcsészkar. A világháború után, 1919-ben a határ túloldalára szakadt pozsonyi egyetem működését a csehszlovák kormány beszüntette, a karok Budapestre települtek át, majd az 1921. évi XXV. törvénycikkel ideiglenesen Pécsre helyezték a teljes egyetemet, ahol 1923 októberében kezdődött meg az oktatás. A tárlókban és a paravánokon az egyetemhez kapcsolódó dokumentumok, tárgyak, fotók láthatók.

A negyedik terem a Pécsi Tudományegyetem és jogelőd intézményeinek történetét mutatja be 1950-től napjainkig. A Pécsi Tudományegyetem tíz karának és gyakorló iskoláinak emléktárgyait, kiadványait, diákéletét karonként tekinthetik meg, emellett röviden megismerhetik a kar történetének főbb csomópontjait. A terem sarkában a Pécsi Egyetemi Napok, az egyetemi televízió, mozi, újságok, a Janus Egyetemi Színház, az egyetemi sportélet és a szakkollégiumok bemutatása mellett az egyetemről indult művészek munkásságába is betekintést nyerhetnek a látogatók a kiállított tárgyakon és megtekinthető filmrészleteken keresztül.

Az ötödik terem a „rektori szoba”, amelyben pécsi egyetemhez kapcsolódó filmeket nézhetnek és hangdokumentumokat hallgathatnak a látogatók. A berendezést Flerkó Béla, Szentágothai János, Prinz Gyula professzorok bútorai, tárgyai, valamint az egyetemről gyűjtött régi bútorok adják. A könyvszekrényekben egyetemi kiadványok, érmek és plakettek mellett látható a 2008-ig használt rektori és dékáni lánc is.

Forrás: A Múzeum honlapja