A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.

Petőfi sárszentlőrinci iskolaévei alatt barátja volt a közeli Borjád egyik nemes urának fia, Sass István. A későbbi orvos 1845 nyarán hívta meg a költőt borjádi házukba.

A Sass család nem volt különösebben gazdag: egy házhely a Sió mentén, némi szőlő, szántó és erdő tartozott a népes család birtokába. Nádfedeles, tornácos kúriájuk mellett a méhes téglalap alaprajzú, nádtetős épület, egyik hosszanti oldalán háromnegyed részben nyitott, ahol több sorban sorakoztak a méhkasok. Bejárata a nyugati oldalon van, a másik végében egy ablakos kicsi szoba bújik meg. A Petőfi Emlékméhes-kiállítás a költő borjádi tartózkodásait idézi föl.