A Dunántúli-középhegység három nagy hegycsoportból áll. Egyik a Bakony, amely Keszthelytől a Balaton-felvidéken át húzódik egészen Pannonhalmáig. Másik a Vértes-Velencei-hegyvidék, amely Fejér megyében található. Harmadik a Dunazug-hegyvidék. Ennek hegyei a Pilis, a Gerecse, és a Budai-hegység, valamint Bicske-Zsámbéki-medence. A Dunántúli-középhegység nagyobb települései közül néhány: Veszprém, Várpalota, Oroszlány, Tatabánya.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.

A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.

2026-ban is Állatsimogató várja a látogatókat a Budakeszi Vadasparkban. Magyarországon egyedülálló lehetőségként a hazai erdőket képviselő muflonokat, dámszarvasokat lehet simogatni, illetve etetni a Budakeszi Vadasparkban. A szelíd, kézből nevelt állatok gondos egészségügyi kivizsgálás után kerültek a simogatóba, ahol a látogatók testközelből is megismerkedhetnek velük.
2026-ban is Állatsimogató várja a látogatókat a Budakeszi Vadasparkban. Magyarországon egyedülálló lehetőségként a hazai erdőket képviselő muflonokat, dámszarvasokat lehet simogatni, illetve etetni a Budakeszi Vadasparkban. A szelíd, kézből nevelt állatok gondos egészségügyi kivizsgálás után kerültek a simogatóba, ahol a látogatók testközelből is megismerkedhetnek velük.

2026-ban is Állatsimogató várja a látogatókat a Budakeszi Vadasparkban. Magyarországon egyedülálló lehetőségként a hazai erdőket képviselő muflonokat, dámszarvasokat lehet simogatni, illetve etetni a Budakeszi Vadasparkban. A szelíd, kézből nevelt állatok gondos egészségügyi kivizsgálás után kerültek a simogatóba, ahol a látogatók testközelből is megismerkedhetnek velük.

Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.

Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.